A COLD-tól a WARM-ig
Nehézség: könnyű. Három köztes szó; minden lépésben egy betű változik.
Mindig csak egy betűt változtasson. Minden lépésnek közismert angol szónak kell lennie. A betűk a helyükön maradnak.
- COLDKezdet
- ????1. lépés
- ????2. lépés
- ????3. lépés
- WARMCél
Egy megoldás megjelenítése
- COLD → CORD (az L R-re változik)
- CORD → CARD (az O A-ra változik)
- CARD → WARD (a C W-re változik)
- WARD → WARM (a D M-re változik)
Más útvonalak is léteznek. Minden szabályos létra elfogadható. Hasznos szokás először a kezdő- és a célszót összehasonlítani: a COLD és a WARM egyetlen pozícióban sem egyezik meg, így legalább négy változtatás szükséges — vagyis ez az útvonal a lehető legrövidebb.
Pontosan egy mond igazat
Nehézség: közepes. Vizsgálja meg minden esetet; kettő gyorsan összeomlik.
A: „B hazudik.”
B: „A és C is hazudik.”
C: „B igazat mond.”
A három kijelentés közül pontosan egy igaz. Melyik?
Megoldás megtekintése
- Tegyük fel, hogy B igaz. Akkor C hazudik — de C azt állítja, hogy B igazmondó, ami igazzá tenné C-t is. Ellentmondás.
- Tegyük fel, hogy C igaz. Akkor B is igaz, így két igaz kijelentés lenne. Ellentmondás.
- Tegyük fel, hogy A igaz. Akkor B hazudik, így C (aki B-t támogatja) is hazudik. B állítása, hogy A és C is hazudik, hamis, mert A igazat mond. Pontosan egy igaz kijelentés van: ez konzisztens.
Válasz: A. Ilyen típusú feladványokat Raymond Smullyan tett népszerűvé, különösen a What Is the Name of This Book? (1978) című könyvében.
A piros doboz
Nehézség: könnyű, de híresen csábító.
Ha a doboz piros, akkor kulcs van benne.
A dobozban van kulcs.
Feltétlenül piros a doboz?
Magyarázat megtekintése
Nem. A szabály csak azt mondja meg, mi történik, ha a doboz piros. Más színű dobozokról nem mond semmit, amelyekben szintén lehet kulcs. A kulcsból a pirosra következtetni klasszikus hiba, az úgynevezett következmény megerősítése.
Ami viszont következik: ha a dobozban nincs kulcs, akkor nem lehet piros. Ez a megfordítás és tagadás — a kontrapozíció — mindig érvényes.
Olvasási szokások, amelyek megoldják a szófeladványokat
A szólogikának mély gyökerei vannak. Arisztotelész szillogizmusai azt rögzítették, hogy a „minden” és a „néhány” típusú kijelentésekből mely következtetések származnak. Lewis Carroll, a Christ Church oxfordi matematikaoktatója „Doublets” néven találta ki a szóletrát, és 1879-ben a Vanity Fairben közölte; a széles olvasóközönségnek írta a Symbolic Logic (1896) című könyvét is. John Venn 1880-ban bevezetett diagramjai mindenki számára megrajzolható módot adtak ezeknek a kapcsolatoknak.
Kezelje pontosan a mennyiségi kifejezéseket
A „minden” kivétel nélkülit jelent. A „néhány” legalább egyet jelent, és lehet mind is. Az „egy sem” teljesen kizár. A „minden tervező ceruzát használ” ellentéte nem az, hogy „egy tervező sem használ ceruzát”, hanem az, hogy „legalább egy tervező nem használ”. Sok téves válasz abból ered, hogy valaki túl messzire fordítja meg a mennyiségi kifejezést.
Válassza szét a „ha” és a „csak akkor, ha” szerkezetet
A „ha piros, akkor kulcs van benne” kulcsot enged kék dobozokban is. A „kulcs csak akkor van benne, ha piros” viszont ezt tiltja. Amikor egy célzás „ha”-t használ, kérdezze meg, melyik irányba mutat valójában, és írja fel nyíllal, hogy az irány olvasás közben ne csúszhasson el.
Vizsgálja az eseteket egyenként
Kijelentéses feladványoknál vegyen fel egy lehetőséget, és kövesse, amíg vagy igaznak bizonyul, vagy megbukik. Az ellentmondás nem kudarc, hanem információ. A 2. kihívást két gyors ellentmondás és egy konzisztens eset oldotta meg.
Ha egy mondat többet látszik mondani, mint amit valójában mond, rajzolja le. A körök a körökben ritkán hazudnak.
Előbb a végpontok, aztán a közepe
Szóletrában számolja meg, hány pozícióban tér el a kezdő- és a célszó. Ez a szám a lépések minimális száma. Ha a létra ennél többet igényel, legalább egy betűt kétszer kell változtatni, és ezt korán felismerni időt takarít meg a bolyongástól.
Ezek a szokások nem a szókincs méretéről szólnak. Arról szólnak, hogy pontosan olvasunk, amit bárki a saját tempójában gyakorolhat.